Tegnap voltunk a vidámparkan. nem értem, miért mindíg én vagyok a lúzer? Mindig én bénázok, engem fejelnek le, énfejelek le vkit, meg ilyesmi. Ez annyira szar. Csak egyszer lehetnék normális, aki nem bénázik minden percben, aki normálisan néz ki a fotókon, aki normálsan tud beszélni egy sráccal, aki meri odaadni neki a jégkása alját. csak egyszer lehetnék normális.
A buszon meg ott volt egy csajszi, szép feketére festett hajjal. Pont olyan hajjal, amilyet én szeretnék. És pont olyan szép szeme volt, mint nekem. Persze feketére kihúzva, amivel mégjobban kiemelte annak szépségét. Az egyetlen dolog, amit seretek magamon, az a szemem. Utálom a magasságom, a hasam, a lábam, a fenekem, a kezem, a fejem.. egyszóval mindent, csak a szememet nem. Azt szeretem, mert gyönyörű a színe, titokztos, és mindent elárulhatok vele, amit csak akarok.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.